A konvergencia program.
Sokan hallotak arrol hogy Magyarország be akarja tartani a konvergencia kritériumokat, hogy csatlakozhassunk az euro-zónáhos. Ez az intenció már nem egy uj dolog. Legálább mióta Magyarország belépett az unióba 2004 május 1-én, meg van a terv. 2003-ban még a cél 2008-at tüzött ki.
A Magyar Nemzeti Bank azt ija:
"The Government has set 1 January 2008 as the target date of adopting the euro and announced that, shortly after joining the EU, it will request Hungary’s admission into the European Exchange Rate Mechanism (ERM 2). A condition for joining the euro is consistent implementation of a stringent convergence programme based on the realistic assessment of the state of the economy. Any divergence from the programme may trigger undesirable reactions from the market and an increase in the costs of adjustment. The Bank supports the Government’s objective and, in its conduct."
Ha akkor olyan rossz volt a gazdasági szituáció az elözö kormány után, akkor hazuttak, vagy utána hazuttak. Ugy tünik, a következö négy év "semmicsinálás" után lehet az oka.
2004-ben már 2010-re csúszott. Augustus 2006-ban már a Budapest Business Journal 2013-mat se látja realisztikusnak.
2006. augusztus 28. : "A konvergencia-programmal a polgári Magyarországot épitjük. A cél a fenntartható egyensúly, a tartós és markáns gazdasági növekedés".
Forrás: MSzP honoldala
- Jóléti rendszerváltást, modernizálást és demokratizálást vállalt a szocialista-liberális kabinet. Változatlan szerkezetben, szinte mindenkinek többet adott: a pedagógusoknak, az egészségügyi dolgozóknak, a közalkalmazottak egyaránt. Az elképzelés az volt, hogy az adócsökkentés irányába kell menni. Az első törekvések sikereket hoztak, és a ciklus végére mérhetően csökkent a szegénység, és kisebbek lettek a társadalmi különbségek is.
- A miniszterelnök hangsúlyozta: a nyugdíjasokat és a gyermekes családokat védeni kell, őket nem érheti különösebb hátrány.
- Szinte kihagyhatatlan az euró bevezetésének dátuma. Erről az volt a vélemény, hogy az ellenzék revolverezése ellenére is ki kell tartani, hiszen nem a bevezetési dátum, hanem a növekedési ütem a lényeg.
Végül, a konvergencia-programban szerepel egy "Az épülö mentén megvalósul beruházások 2003-2010" pont a 9-edik oldalon. Egy illusztrációban ki van jelözve, milyen támogatásokat kapnak (külföldi) vállalatok beruházásaikhoz. Ehez kapcsolva lehet a "A magyar közúthálózat fejlesztése" cimü BMK 2005 november 16-ikai elöadásbol 9-edik oldalán megtudni, hány munkahelyet teremt a támogatott vállalatok (a majdnem identikus illusztáció a konvergenciaprogramban nem jelen meg). Egy összeállitás, kiszámolások után a következöt mutatja:
Támogatott vállalat Támogatás, Mdr ft Teremtett munkahely Millió ft/munkahely
Michelin (gumiabroncs) 14.50 300 48.33
Electrolux (hűtőgép) 16.30 600 27.17
Bosch (autóalkatrész) 16.10 780 20.64
Bosch (autóalkatrész) 4.20 275 15.27
Bosch (autóalkatrész) 18.20 985 18.48
Asahi (síküveg) 14.70 200 73.50
Nokia (mobiltelefon) 20.80 1200 17.33
Denso (autóalkatrész) 23.30 1100 21.18
ZF (autóalkatrész) 15.40 750 20.53
ExxonMobil ((reg. szolg. központ) 11.20 900 12.44
IBM (reg. szolg. központ) 6.40 700 9.14
Suzuki (autógyártás) 49.00 400 122.50
Borsodchem-Linde (vegyipar) 33.00 95 347.37
SAP (szoftver-fejlesztő 6.50 310 20.97
Bridgestone (gumiabroncs) 49.00 185 264.86
Hankook (gumiabroncs) 132.00 1500 88.00
Összetéve 468 milliárd forint, 11668 munkahely, átlagi 65 millió munkahelyenként.
Meddig tart amig egy átlag munkás 65 milliót forint adót és satöbbi jutalékkal egyutt, az hozzájár az állam kasszájának? Majdnem fél billiárd forint, vagyis minden magyar ember 50 ezer forintjába kerül ezeknek a 18 vállalatoknak a támogatása. 2% a GDP-nek. Abbol mit lehetne csinálni?
Elgondolkadtató...
Még hosszan lehetne írni erröl a témárol de most eddig, ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése